KezdőlapböjtMitől vagyok vékony?

Hozzászólások

Mitől vagyok vékony? — 2 hozzászólás

  1. Azért ez nem ennyire egyszerű….Illetve örülj neki, hogy neked ennyire az….Én már 3-szor fogytam az életben 50+ kilót, tehát akaratgyengeségről szó sincs….. és most pont azon a diétán vagyok, amin te….a PK változaton, csak a szervezetemnek nem ugyanolyanok a paraméterei. Például az elhízás örökre megváltoztatja az anyagcserét, extrém takarékosra….Aztán pl. én evészavaros is vagyok….ami azt jelenti, az egész éhség alapú étkezés az nem létezik a számomra….rendben tartom a dolgokat, de szó sincs róla hogy ez annyi, hogy: Ne tessék zabálni…..szerintem vannak jócskán akiknek ez nehezebb mint neked.
    Én most megint utolsó kilókkal vívok, meglesz ez, csak nehéz. És ismerek több olyat, aki derekasan küzd, de pl. elpusztult a pajzsmirigye, vagy olyat, akinek valami brutál kezelés teljesen kipusztította a bélbaktériumait….. na ezekkel már sokkal keményebb…szerintem a : Nem kellene annyit zabálni…az kb. olyan tudatlanságról ad bizonyságot, mint amikor egy depressziósnak azt mondják, hogy: szedd össze magad, vagy egy alkoholistának, hogy ez csak akaraterő kérdése….
    A túlevésnek is rengeteg formája van….senki sem akar kövér lenni…. vannak akik könnyen normál súlyúak tudnak maradni, vannak akik könnyen le tudnak fogyni, aztán olyanok akik nehezen adják le a felszedett kilókat, és olyanok is, akik túlsúlyosak maradnak, és még olyanok is, akik bele is halnak….és mindegyik pont ugyanúgy ember….és megérdemli az emberi hangvételt.

    • Imre Ildikó! Te háromszor fogytál le engem – mármint a súlyomat. Ez azért megdöbbentő eredmény, neked kéne blogot írnod, de komolyan.

      Nekem sem annyira egyszerű, csak cinikuskodok – én is szeretek “zabálni”, ez egyetemes emberi tulajdonság, minden ember osztozik benne – még az anorexiások is, csak ők ott fogják meg magukat, hogy nem engedik meg. De azt még jobban szeretem, amikor meg tudom haladni magamat.

      Igen, “mindenki ember, és megérdemli az emberi hangvételt.” Sajnos van egyfajta karcos stílusom, ami én vagyok, nem tudom levetni magamból, és az írásban is egy stíluselem vagy minek nevezzem. Az egyik cikkben talán szimpatikusabb, mint a másikban, ahol támadva érzed magad tőle. Nem téged támadlak, aki beleálltál, és eredményeid is vannak. Tudom, hogy a kaja, és a főleg a szénhidrát-függés súlyos addikció, és bassza meg az ipar meg a tudomány meg a politikusok, akik nem szabályozzák, hanem még egészséges alap-élelmiszernek állítják be azokat az ételeket, amik ebbe a pokolba taszítják az embereket.

      UPDATE: (Bocs, elszállt itt ez a rész.) De minden függőségben van a függőnek egy felelőssége, mert akarata ellenére nem lehet senkit sem megmenteni. Fel kell ismernie, és akarnia kell tenni ellene. Sacher mondja, hogy mindenkinek van valamilyen függősége, ez normális, ettől senki nem beteg, hanem ez az emberi lét sajátossága. A kérdés az, hogy az a függőség jót tesz neki, vagy árt-e, és hogy a környezetének okoz-e szenvedést vele. A megoldás az, hogy a káros függőséget egy hasznosra le tudja cserélni az ember. Innentől nem függőség csak a neve, hanem boldogság vagy szenvedély.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>