A legteljesebb elnézését kérem mindenkinek, aki fel volt iratkozva, de a civod (az a covid, csak így jobban hangzik) okozta átmeneti nehézségek és az az élet általános – és nem mindig átmeneti – nehézségei okán történt, vagyis hogy… szóval: Elvesztettem … Olvasd tovább →
You are a judgmental cunt – mondja nekem kedves barátnőm. (Jobb lett volna, ha bitch-et mond, de ez már így esett.) Én meg megmérgesedek, és ráförmedek: „Három negatív húzódzkodás felugrásból súlymellényben, nyomás, up-up-up!” Engedelmes és csinálja. Amúgy igaza van, nna. … Olvasd tovább →
A szó, ami átmenetileg rokkanttá tett… Kiejtése: then-ex, de nem then, hanem a thanks hangja az elején. Ez nem a thanks – sajnos –, hanem egy Chris Heria nevű edzőnek a módszere, amit nyilván nem ő talált fel, biztosan mások … Olvasd tovább →
Megtekintettem a minap a kínai horoszkópot, mit mond erről az évről. Erre mit nem látok? 2020 a Lófasz Éve. Na, ezzel nem lehet nem egyet érteni. Ez van. És még egy emblematikus mondat, a FB-on túrtam: “Egyperces néma csend azokért, … Olvasd tovább →
Csaknem vitába keveredtem ott a Facebookon (pedig higgyétek el nekem, hogy én olyat sose szoktam): rámorogtam egy mémre, hogy „Minden kis lépésre, amit megteszek, büszke vagyok” vagy valami ilyesmi, mondtam ott kommentben, hogy „Nem tetszik, maszatolás”. Na, kiosztottak a csajok, … Olvasd tovább →
Akinek még nem mondtam: két dolog van a világon, amitől rettegek (kérdezi az az ember, hogy a haláltól félek-e, kiröhögöm, ugyan!): az autóvezetés (pedig van jogsim, és mindkét oktatóm odavolt tőlem annó – We all enjoy what we ’re good … Olvasd tovább →
Gyertek, hallgassatok velem egy kis zenét! Van ez a film, Az ötödik elem, elrontották forgatókönyvi szinten: nem is az „az ötödik elem”, amiről szól, de ne kötekedjünk. Bruce Willis meg Milla Jovovich (jaj, már megint ő!) megmentik a világot, meg … Olvasd tovább →
Jaj gyerekek, annyi minden van! Ugyebár a pandémia. Ez a kurva karantén. Végtelen itthon levés a hatévessel. Iszonyat anyagi nyomás. Férjemnek 16 órás munkanapok. Barátok a képernyőn. Rettenetes, vérfagyasztó, szívet összetörő hírek. Családtag halála (korombeli volt). És a visszatért életembe … Olvasd tovább →
Nektek, akik olvassátok. Neki, akit olvasok. Olvasom a blogod. Nagyon jó. Jól írsz. Erős a stílusod. Menő vagy. Bátor. Átjössz. Kimondasz dolgokat, amit mindig is gondoltam – vagy nem is gondoltam, csak éreztem, mozgott bennem, zavart, felemelt, de te … Olvasd tovább →
A kisgyerekes lét (köztünk maradjon mondva) elég monoton, hadd ne mondjam: kurva unalmas. Minden nap ugyanazon a programon kell átverekednünk magunkat, mert a fogmosás, oviba beérés, levegőn levés nem opcionális. És alapelvem, hogy a gyerekecske (ha már délután nem alszik … Olvasd tovább →
